Ma nekivágtunk délben lakást keresni. Az első Csaba főnökének az unokatesójáé. Nem rossz hely, jó áron is van. A lakás lehetne kicsit barátságosabb, de nem reménytelen. Én egy kicsit csalódott voltam, de hát sajna itt nagyon drágák a lakások, főleg 3 hónapra nehéz lakást találni. Lakás néző után nagyot sétáltunk mivel volt 5 óránk a következő lakásig. Találtunk jó parkot, majd rakok fel képet, meg helyes cukrászdákat. Maszat bemutatta, hogy kell nagyot hisztizni. Minden kisautóba be kell ülni, tudjátok ami még zenélne is ha bedobnánk pénzt, de ezt szerencsére Maszat még nem tudja. A második lakás már elég rossz környéken volt. Várni kellett a tulajra, 20 perc után ott is hagytuk, mondván arra a környékre nem szívesen mennénk. Itthon Csaba telefonálgatot még lakás ügyben, de nem járt sikerrel. Viszont az kiderült, hogy a tegnapi vásárláskor az új telefonja töltöjét is elhagytuk, így megint nincs telefonom, azt használja a Csaba. Mért nem ugyan olyan minden nokia töltő?
Alicet szerintem holnap kicsit megünnepeljük. Azt kitaláltam, hogy szegény addig csak tejet kap enni, amíg nem lesz mosógépünk.
Képeket holnap rakok fel.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Hahó!
Ez vicces ez a mosogatógép-hozzátáplálás összefüggés és milyen igaz!
Észrevetted, hogy itthont írtál? remélem, hamar őgy is érzed azt. Nem is olyan pici már Alice, nekem is eszembejutott szerdán.
puszi nektek, majd irok én is rendeset.
F
Megjegyzés küldése