Változások Nyara

Ezen a nyáron minden megváltozott, ami csak megváltozhatott a gyerekeink körül.

A NYÁR ELEJÉN

Samu egy mindent megfigyelő, szinte még kisbaba, aki egyfolytában halandzsázik. Feláll és halad a bútorok mentén, és ha nagyon megerőlteti magát, 1-2 lépést tesz, de inkább csak véletlenül. Ahogy az Eszter fogalmazott, „sérült terminátor” járásban. Épp kibújt néhány első metszőfoga. Elég rosszul eszik, bele kell imádkozni a kaját. Egy igazi cicista. Éjjelente 3-4x kel. Ragyog, ha Hanna vele foglalkozik. A parkban általában hintázik vagy ül a homokban.

Hanna egy pelenkás bajkeverő. Hallani sem akar arról, hogy ennek egyszer vége szakadjon (és, igen, persze ezt is túlizgultam). Idegeneknek nem igazán mer köszönni, ilyenkor inkább a szoknyám mögé bújik. Öltöztetni és vetkőztetni kell. Csak nadrágot hajlandó felvenni, semmi lányosat (talán Samu miatt lehetett ez is?). Már nagyban barátnőzik, de a játékok még kevés ideig kötik le.

A NYÁR VÉGÉN

Samu egy igazi kisfiú. Autós-traktoros könyveket nézeget, szalad, alig bírjuk elkapni, már van 20-30 egymástól megkülönböztethető szava (jó, ti még nem értenétek - csak a NEM és a KAKAÓ tiszta.). Rengeteget eszik, és bár nem rajta múlt, de már nem szopik (igazából kiderült, már nem is nagyon tudja, hogy is volt az). Amióta így van, lényegében átalussza az éjszakákat. Viszont rengeteget eszik, mindent megkíván az asztalról és a nővérét kétszer lekőrözi. Ehhez próbál felzárkózni a fogazata is: van már három és fél őrlőfoga. Hannával komoly vitáik, veszekedéseik (visításiversenyük) van tárgyakon. Már igazi testvér lett, nem hagyja magát. A parkban gyengébb idegzetűeknek nem való, amit csinál. Létrán fel, csúszdán le, rosszabb esetben szaladva.

Hanna szobatiszta! A 3. születésnapja után 4 nappal, a 0-ról a 100%-ra állt át kettő nap leforgása alatt. Azóta még egy kósza becsurgás sem volt. A szomszéd nénikkel és az járókelőkkel szívélyesen elbeszélget. Egyedül öltözik, vetkőzik, cipőt húz, bilizik, kitöröl, vécét lehúz. Biciklizik. A ló túloldalára estünk át: szinte mindig kisruhában vagy szoknyában látható. Hosszan kirakósozik vagy odafigyelve társasozik.Azt hiszem, megérett az óvodára (na, ezt majd jövő héten meglátjuk) Ja! És egyedül mesél Samunak, itt van egy:

Hanna esti meséje Samunak

2008. augusztus 21.

(énekelve) A Hanna meg a Samu meg a Barabás Szonja meg a Léna meg a meg a meg a kicsi Sári elmennek a Szent István parkba. Ott találkoznak a Régner Szonjával meg más sok baráttal. A Hanna rögtön odaszalad a Régner Szonjához és egy nagyot játszanak együtt. Szeptemberben megyünk az óvodába! Apa és Anya bevitték Mátét és Lilit az óvodába. Sziasztok! Sziasztok óvó nénik!

Visszaolvasva igazi dicsekvős anyuka szöveg lett. Ne vegyétek annak, légyszi, csak tényleg olyan hihetetlen, hogy mindez 3 hónap leforgása alatt történt. Ezek tényleg ugyanazok a gyerekek?

Sziasztok, írjatok,

Flóra

Hanna 3

avagy a biciklis banditanő

Az már régen világos volt, hogy Hanna valamilyen járgányt kap majd tőlünk a születésnapjára, az is, hogy ez kétkerekű lesz (max még kettő). Csak azon agyaltunk sokat, milyen legyen, pedál nélküli fa futóbicikli, olyan, mint Benedeké, amin kitűnően megtanulja az egyensúlyozást, vagy pótkerekes kétkerekű, pedálos, klasszikusabb, olyan mint Szonjának, Emmának vagy Miskának (amin pedálozni megtanul, egyensúlyozni nem). Végül a logikai érvelésen felülkerekedett, hogy Hanna biztos olyan választana, amilyen a Szonjáé, meg Gergő is inkább a pedálosra szavazott. Sokat keresgéltünk, végül is a héten vette meg Gergő egy bicajbonltban. Fel is hívott onnan, hogy narancsszínű legyen vagy bordó (rózsaszínt, túl Barbiesat nem akartunk). Mondtam, mindegy, mondjuk legyen bordó. Meg is vette, és a természetes fénybe kihozva richtig ciklámen volt... :-) de sebaj, most ez a kedvenc színe, végülis az övé lesz (lett), nem a miénk.
Eljött ez a nap is, Hanna harmadik születésnapja. Már hetek óta totál be volt sózva, hogy jön a szülinap, úgy látszik, elkezdődött az az izgatott várakozás, ami nálam már egy pár éve befejeződött...
Délelőtt Zsófiéknál voltunk, ami nagyon jó volt, leszámítva a lányom oltári nagy hisztijét, hogy a Léna etetőszékében akar enni (amiben épp Léna evett). Hideg vizes arcmosás tudta csak (kicsit) lecsillapítani. Remélem Léna nem tanult el semmit. Aztán itthon egy óriási alvás következett, és az ébredés után nem sokkal Gergő a szokásosnál jóval hamarabb hazajött a melóból egy óriási Sacher-parfétortával (ilyet még nem is hallottam). Volt gyertyaelfújás:
és ajándéknak-örülés (nagyon odavolt, pedig tudta, vagyis sejtette, hogy cangát kap, Borinak előre újságolta - úgy látszik nem voltam elég ügyes)
majd lementünk a parkba kipróbálni, ahol összefutottunk Flóráékkal, és Miska is épp bicajjal volt. rengeteget tekertek,
A kicsik is ilyen bringákra áhitoznak...
alig értük be őket...

Szóval jól sült el ez a nap. Vasárnap lesz a hagyományos nagyréti családi szülinap, remélem Hanna nem olvassa a blogot, leírom, hogy valszeg kap még a többiektől új babát (pisilőt?), valami egyszerű kártyát/társasfélét, ruhát, meg új Gryllus cd-t, a biciklizőset (persze hogy). Ja, és ma kapott új könyvet is a mamámtól: A Sárkány a lépcsőházban, tök jó. Most eléggé összevissza leszünk itthon, nem túl sokat, pláne nehéz lenne összeegyeztetni mindőtökkel, szal inkább majd Lellén lehet kollektív fülhúzás, most azt gondolom, nem lesz külön haverbuli.

Végül itt van néhány kép a nyaralásról. Almádi után Kővágőörs balatoni kinyúlásán, Pálkövén voltunk majdnem 6 napot Hanna összes unokatesójával és összes nagykorú nagynénjével és nagybátyjával. Na ezt adja össze valaki. Nagyon jó volt.

a 6 unokatesó (b-j: Hanna, Petra, (Adrienn), Eszter, Bálint, Ákos, Samu
(mit gondoltok, mit olvas Adri? Naná...)életük első közös autózásahomokvárépítés a Balatonparton

Ja, és az én gyerekem a gimibe is pelenkában fog járni! (a másik meg még akkor is Elvis-járásban tud csak haladni majd...)

puszi mindenkinek,
Flóra

Képek

Közkívánatra (a Zsófiéra) felkerültek a szarvasi képeink ide. Hurrá! Egyébként mi nemrég jöttünk haza Olaszországból, konferenciáról. Képzeljétek, messze nem Panni volt a legfiatalabb résztvevő! Majd arról is beszámolunk, dehát nem lehet elhamarkodni a dolgot.... egyébként röviden: szuper volt. Csaba, te is voltál mostanában arrafele valamilyen konferencián, nem? Milyen volt?

Ja és közben kiderült, hogy Pannit is felvették a bölcsibe. Kettőbe is, úgyhogy most gondolkodhatunk.

Zsuzsi és Peti

Szarvas

Hát megjöttünk. Jó volt, bár az idő lehetett volna jobb is. Meg persze rosszabb is, majdnem csak alvásidőben esett. Minden nézőpont kérdése.
Szerintem a gyerekek nagyon jól érezték magukat, mi, felnőttek meg majd kipihenjük valahogy ezt a 6 napot. Ági néni még mindig jól főz, a programok is jók voltak, a fényképek remélem magukért beszélnek.
Remélem a mi hazautunk sikerült a legkalandosabbra...
Ebéd után, 3/4 2-kor útrakeltünk, 2re Léna el is aludt szerencsére. Néhány perccel később az autó úgy döntött, hogy nem megy 80-nál gyorsabban, és kigyulladt az "azonnal hívj szerelőt" lámpa is... Marci félreáll, kocsi leállít, vár, kocsi beindít, szervízlámpa szerencsére nem ég... Elindultunk, de nem az igazi a dolog. Kettesbe még sikerült felkapcsolni, de azt is csak nyögvenyelősen, és eléggé rángatott az autó, lámpa megint kigyulladt, következő lehetőségnél megint megálltunk. Ja, kb 20-30 km-re jutottunk Szarvastól, Cserkeszőlőn voltunk. Assistance-kártyán lévő számot felhívtuk, Marci minden adatot bediktált, mondták, hogy kijönnek, kb 1 óra...
Léna édesdeden aludt az autóban, mi ültünk az út szélén. Az autómentő (sajnos-szerencsére) tényleg megérkezett 1 óra múlva, amire Léna persze sajnos felébredt, így csak másfél órát aludt, ami persze több, mint a semmi.
Az autóban lévő okos computert rácsatlakoztatta a szerelő az ő okos computerére, mire az autó közölte, hogy mi baja. Én, az út szélén ülve csak azt láttam, hogy a faszi elővesz egy kis, teljesen hagyományos fanyelű kalapácsot, és néhány helyen megütögeti a motort, majd közli, hogy kész van, mehetünk... Nem, ez nem vicc... Kiderült, hogy valami beszorult (majd a Marci megírja az érdeklődő apukáknak, én nem értek hozzá), és azt kalapálta ki, de azért a motort inkább ne állítsuk le hazafelé, és rögtön vigyük szervízbe... Ezt már a Marci apjára bízzuk, mert az ő céges autójáról van szó.
Szerencsére gond nélkül hazaértünk, és Léna is csak Budapest határában lett nyügös, hogy ki akar szállni. Marci konklúziója: japán autót kell venni...

Persze minden jó, ha a vége jó, és biztos kellett egy kis izgalom, de hát azért mégis...
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem megyünk jövőre is! Ugye???

A Szalóki Ági-sztori

Sziasztok!
Még írok egy utsót, hogy az egy hetes hallgatás előtt legyen egy kis... ööö...hallgatás.
Szóval az egész úgy kezdődött, hogy megvettük télen a Cipity Lőrinc cd-t és totál beleszerettünk.
Rengeteget hallgattuk (juk) és Hanna kedvenc száma hamar a Fürge Dolgozók című lett (Weöres Sándor).


Rendszeresen dudorászta itthon, olyan viccesen, hogy fel is vettem és fel is tettem a Youtube-ra pár hónappal ezelőtt. Külön vicces, hogy néhol csak az érti, aki ismeri a dalt, de néhol feldít is, pl: "Erdőn-völgyön vonatoz a Pál" helyett: "vonatoz apám"... és társai.

És mivel mi jóban voltunk a gimiben az Ágival, és tudom, hogy ő olyan, hogy örülne neki, elküldtem a youtube linket neki, hadd mosolyogjon. Tudom, ez olyan rajongói levél szerű gáááz, de tényleg jól sült el.
Most szombaton történt, hogy a parkban a 'SajtóFeszt' meglehetős pártesemény alkalmával Szalóki Ági adott koncertet, Anikóékkal ki is vonultunk a gyepre.


Kb így néztek ki, bár ez nem ott készült:

Ági irtó helyes volt, oda is jött a koncert előtt, hogy:
"Szia Hanna, hallottam, milyen ügyesen elénekelted a Fürge Dolgozókat!"

És képzeljétek el, ez is volt a második szám a koncerten, és szegény Szalóki Ági jól belesült, ennél a szónál, hogy vonatoz a... elrontotta, elnevette és mondta, a zenekarának, hogy kezdjük újból, mert most majdnem mást mondott, mert valakire gondolt közben... :-) És nevetve-zavarban ránk nézett... Elég vicces helyzet volt.
Elég nagyképű PR szöveg lenne azt írni, hogy Szalóki Weörest énekelt Barczy-átiratban...?
(kéretik nem komolyan venni)
Ez a kép a Sajtófeszten készült Rólunk:

A cédét mindenkinek csak ajánlani tudom, varázslatosan szép és van benne valami gyerek- és felnőttnyugtató szer. Nagyon szép a honlap is, nézzétek meg, ha van kedvetek - www.szalokiagi.hu .
Mindenkinek jó hetet! Tengerparti beszámolót kérünk a Jutkáéktól!
puszi,
Flóra

Basszus:)

Ez az egész történet 2 hete hétvégén történt, mostanáig győzködtem magam, hogy ezt tulajdonképpen meg kell írni ide... De most úgy döntöttem, hogy igen:)
Szóval szombat délután elindultunk Budakalászra a nagybátyámékhoz, megünnepelni a szülinapját. Az ajándékot, amit az anyu és a nagypapám közösen adtak, az anyu vette meg, itt a Leonardo boltban, a Pannónia utcában, és mivel elég nagy volt, inkább ide hozta. És hát nekünk csak annyi lett volna a dolgunk, hogy amikor elindultunk, akkor betegyük az autóba. Na, hát ezt persze elfelejtettük... Már Budán voltunk, de még szerencsére az Árpád híd előtt, amikor nekem ez eszembe jutott, és hirtelen közöltem, hogy "basszus", amiből persze az anyunak és a Marcinak rögtön leesett, hogy mi történt, Léna viszont csak röhögve ismételgette, hogy "battusz, battusz". De aztán másra terelődött a szó, átmentünk a Dunán, és az fontosabb volt.
Nagybátyáméknál nagyot vacsiztunk, majd tortázás közben Léna kapott egy kis frissen a kertből szedett cseresznyét. Én persze magoztam, mert bár ki tudja köpni a magot, sokkal egyszerűbb velem magoztatni. Mármint neki egyszerűbb... És egy fél cseresznye leesett a földre, mire Léna rezzenéstelen arccal közölte: "battusz"... Persze nekem esett le először, hogy mit is mond, és elkezdtem röhögni... Aztán szép lassan az egész társaság, összesen 10 felnőtt... Léna meg csak ismételgette boldogan... Mi meg tudtuk, hogy ilyenkor pont, hogy nevetni nem szabadna, de hát ezt sajnos könnyebb mondani, mint megcsinálni...
Hát ennyi... Azóta mondta még egyszer-kétszer, de akkor már sikerült lebeszélnünk róla...

Utolsó zenebölcsi...

Tegnap megvolt az utolsó zenebölcsi Virággal... Legközelebb szeptemberben, már akinek... Holnap meg utoljára lesz manótorna...

Azért mi nagyon élveztük, Léna a saját nevén kívül még legalább 3 gyereknek megmondta a nevét az elején, és mindenki nagyon ügyesen csinált mindent. A végén meg kapott mindenki egy-egy tá-t vagy titi-t.

Itthon kezd elviselhetetlen lenni a hőség, talán most már ott is jobb az idő?
És itt egy videó, nehogy a hosszú nyár alatt elfelejtsük ezt a dalt:

Ja, és utólag is boldog szülinapot Csabának!!!

Állatkert

Csütörtökön megszálltuk az állatkertet... De tényleg...

Összesen 7 gyereket vittünk, köztük Samu volt az egyetlen fiú. (kor szerint: Noa, Samu, Léna, Panni, Mimi, Hanna, Szonja). Ő nem nagyon értékelte a csajokat, aludt egy jót. Ebben is ő volt az egyetlen.

Az odaúton meg kellett állapítanunk, hogy a budapesti közlekedés nem kifejezetten babakocsibarát... Bár ezt asszem eddig is mindannyian tudtuk.
A bejáratnál kölcsönöztünk két kiskocsit, és elindultunk körbe-körbe. Láttuk a pelikánokat, a tevéket, a fókákat (bemutatóval), meg még tigrist, zebrát, majmot, lajhárt, szurikátát, elefántot. Ja, a nagyok az állatsimogatóba is bemerészkedtek, Lénának az is elég volt, ha egy kiskecske kidugta a fejét a rácson... Majd csak bátrabb lesz ő is... Mondjuk elég agresszívek tudnak lenni...
12kor elindultunk hazafelé, kész látványosság voltunk a 79-es trolin, ennyi gyerekkel. Két idős néni meg is jegyezte, hogy nem hiszik el, hogy fogy a magyar:)
Jó meleg volt, meg elég sok ovis csoport, de mi így is nagyon jól éreztük magunkat! Megyünk máskor is!
És akkor néhány kép:

Baranyhimlo

Sziasztok mindenki, de foleg Jutkaek!
Most jutottam el oda, hogy kicsit olvasgassam az itteni/ottani torteneseket.
Mi azota tul vagyunk Miskaval egy jokis baranyhimlon, Vicuson tegnap jott ki. Holnap utazom vele Cannesba, de lesz velunk profi sminkes, ugyhogy a voros szonyegen jol fog mutatni :-)
Amugy sokkal lazabb volt a dolg mint amire szamitottam, marmint a Miska eseteben. 1 het volt az egesz, 2 nyugosebb, lazasabb nap, aztan mar rohangalt egesz nap Godollon aposomek kertjeben. Pottye eleg sok volt, de nem nagyon vakarta. Kiveve egy ejszakat, amikor a Hanna parja "Flora" kisagyon mellette kellett aludjak es vakarnom a hatat. Remelem Vicussal sem lesz durvabb, eddig ugytunik neki kevesebb a potty, viszont nagyobb laz es nyugosebb, merthat szegenykem meg nem mondhatja hogy hol vakarjam. De amugy mindenkinek ajanlom, minel kisebb korban tulesni a dolgon! Mi csutortokon haza, johet barki jatszani, de lehet akkorra mar nem lesz fertozo :-)

Hanna és az új ágya

Sziasztok!
Ez is egy megkésett post lesz, a múlt hétről. Szóval László Flóra ötletének köszönhetően (köszi) áprilisban sikeresen megrendeltük a "Flóra" nevű ágyat egy asztalalosműhelyből, vettem bele kókuszmatracot Gyálon (ott 10 ezerrel olcsóbb), és a múlt héten ki is szállították. Le is videóztam, hogy örül neki Hanna. Ez tudom, hogy nem breaking news, de jó kis felvétel lett, olyan dologról, amit úgyis elmesélnék nektek.
Íme, remélem sikerül:

(HÁT, ITT LETT VOLNA. NEM SIKERÜLT. EGY ÓRÁIG CSAK TÖLTÖTT. LEHET, HOGY TÚL NAGY. NEM TUDJA VALAKI, HOGY LEHET KICSINYÍTENI EGY VIDEOFÁJLT?)

Akkor álljon itt a videó helyett két kép:

ilyen volt...

...és ilyen lett

Egyébként mi nagy falusi lagziban voltunk a hévégén Móron, jó volt, bár a többieknek 3 strandolásnyi esköszt és strandcuccot vittem a wellness szállónkba, persze magamnak nem raktam be fürdőruhát (ja, és elautóztam onnan a fehérvári Tescoba fürdőruháért, ami zárva volt, lévén pünkösd... :-)). Ezt leszámítva jó volt.
Más: Ma elutasítottak minket a Balaton utcai oviból, ami az egyetlen hely volt, ahová jelentkeztünk (mert csak oda adnánk szívesen Hannát), de ezt - és remélem, a fejleményeket majd egy következő alkalommal mesélem el.
És Jutka, igenis érdekelnek minket (engem lagalábbis) a hétköznapok, szerintem titeket is a mieink, végülis ez a blog is ezért jött létre... Úgyhogy csak hajrá.
puszi,
Flóra
PS: Ja, és ma Samu közölte a világgal egy könyvbeli kisautóra, hogy AOTO. :-D

Bécs-Fót

Kicsit megkésve, de íme a mi két hosszú hétvégénk:

Május elsején Bécsbe mentünk 4 napra, barátoktól kaptunk kölcsön lakást, akik erre az időre elmentek a telkükre. Nekik már van 3 unokájuk, így volt a lakásban kiságy, etetőszék, wc-szűkítő, na meg rengeteg játék!!! Nagyon jól éreztük magunkat, persze Léna miatt kevesebb kultúrprogramot csináltunk, amit meg mégis, azt kihagyhattuk volna... De voltunk állatkertben, meg játszótéren, meg a Riesenradon, megnéztük a Hundertwasser házat is, és sokat mászkáltunk. Meg épp egy 3 napos fesztivál volt a belvárosban, mindenféle gyerekprogrammal, találtunk is Lénának egy ugrálóvárat, alig lehetett utána hazavinni... A fesztivál miatt minden tele volt lufikkal, persze Léna mindig szerzett magának:) Illetve mi neki...

Pünkösdkor meg kimentünk Fótra a telkünkre. Gyönyörű idő volt, én jól leégtem, Léna nem, mert bekentük, Marci meg nem ment ki a napra:) Vasárnap délelőtt meglátogatott minket Zsuzsi és Panni, a csajok jót bújócskáztak a kertben! Bár asszem még egyikük sem érti a játék lényegét...

És még a mostani hétvégénket is meghosszabítjuk, holnap egész napos programra megyünk a budakeszi vadasparkba. Marci apjának a cége lett 10 éves, és egy nagy közös családos piknikkel ünnepelnek. Lesz mindenféle finom helyben a munkatársak által sütött kaja, foci, számháború, no meg az állatok! Remélem jó lesz!

Ja, és óóóóóriási hasam van:

mi meg kettecskén a hosszú hétvégén

Tök jó, hogy rendeződnek a viszonyok körülöttetek. Majd még tegyetek fel képet az új lakásról. Mi lehet, hogy tényleg bezsidulunk ovi téren, nekem eléggé tetszett a Benjamin, csak már várólistára kerültünk. Azért a Thurzóba is beirattam Szonját.
Tamás gőzerővel tanul Debrecenben, mi tervezgetjük a nyarat, holnap bábszínházazunk. Kapcsolódva Flóra postjához, nagyon vicces volt áthozni a két lányt hozzánk - Hanna jött a kis motorján, Szonja mellette fontoskodott, hogy ne menjen gyorsan és amikor zebrán mentünk át, akkor szépen fogták egymás kezét, meg az enyémet.(ebben a Hanna mutatott példát) Olyan nagyok voltak! Civakodás az tényleg volt, de szerintem késő is volt már, és a Szonja elég fáradt volt - én legalábbis ennek tudtam be.
Puszi
J+ SZ+ T.

A régi-régi banda

Sziasztok!

Kezdünk aggódni, hogy a Jutkáék kb 2 napja nem postoltak újat. Remélem minden ok (tudom, jiddische máme vagyok, vállalom.) Jól vagytok? Kérjük a nyúzokat.
Én tegnap beirattam Hannát, pontosabban jelentkeztem a Balaton utcai oviba. 20-án derül ki, felvették-e. Erősen reménykedek, hogy nem lesz több körzeti gyerek mint hely, mert mi csak ide jeentkeztünk, most ugye V. kerületiként nem is tudnánk a XIII. kerületiekbe...
Maszat megy ősztől közösségbe ott?
Ma Hanna a "kicsik" manótornájára jött velem, ketten végre, nagyon élvezte, délután meg Barabás Szonjánál játszott egy hatalmasat, a végén kis civakodással, ahogy hallom (én nem voltam ott). Tele élményekkel és jókedvvel, és Szonja elkobzott válltáskájával ért haza :-). Gergő bicajjal jött haza a munkából, úgy csípte fel Hannát. Hazafelé a bicajt toló Gergő mellett kismotoron ülve magyarázott a lányom: "a motoj gyejekeknek vajó, a bicikli meg a felnőtteknek vajó."
Nálunk már megint lázas a Samu, ezért én megint magam alatt. Zsófinak már kifejtettem, hogy biztos valamit nagyon rosszul csinálok, hogy mi még mindig a téli betegségeet nyomjuk. Mi lesz ha ovisok lesznek? Rossz belegondolni. Ma már volt kint a doktornő is, annyira magasra szökött a láza, kaptunk Augmentint, lehetetlen beadni neki! Kedvenc ételekbe rejtve persze kiszagolja, és nem kell. Vízben, teaában is, vagy ha nem, az túl nagy mennyiség neki. Direkte beadásnál üvölt, köpköd, undorodik, elrántja, eltolja, ha végleg beleerőltetjük (ezt utálom), akkor kihányja. Elég tanácstalan vagyok. Ha van ötlet, comment please.
De nem is ezért jöttem fel, hanem azért, hogy feltegyek két képet Nektek röhögni - és főleg Jutkáéknak, hogy ne felejtsék el Maszat legelső haverjait.
De beszéljenek maguk a képek!

2006 eleje. Itt Hanna és Szotyi fél évesek (Hanna durva, mi?),
a kiscsákót feladhatnánk feladványban, ki lehet, ő csak 3 hós

Ugyanők, egy évvel később, kb mint most Lénáék, nem?

Hogy megnőttek! (és a konyhánk is sokkal szebb lett...)
Na mindenkinek jóéjt.
F

Mátra

Mi meg a Mátrában voltunk május 1-4 között. Mátraszentimrén (tudtátok, hogy Magyarország legmagasabban fekvő lakott települése?) laktunk egy panzióban. Házinéni főzött ránk, Zsuzsi szokás szerint panaszkodott az ágy minőségére-puhaságára, de Peti szerencséjére nem volt elég hely a szobában, hogy a földre lehessen leköltözni az ágyról (ami máskor történni szokott hasonló helyzetekben).

Sokat kirándultunk, Panni teljesen jól bírná a túrázást, de nem tudja egy irányba koncentrálni a mozgását, így haladni csak úgy lehetett, ha szinte végig Peti vitte őt a nyakában. (Hol van már Jutkáék jó kis háti hordozója...) Voltunk Galyatetőn, Kékestetőn; Panni szerint a "hegytető" szónak semmi értelme, úgyhogy ő mindig "háztető"-nek mondta. Keverte továbbá a "kereszt" szót (a turistajelzés volt a kék kereszt) a "paraszt" szóval. Felmerül a kérdés, hogy honnan ismer földmíveseket. A szót a sakkból ismeri, mert nagypapájával "szokott" sakkozni... :-) ami egyelőre azt jelenti, hogy felismeri a bábukat, és vagy a táblán, vagy egy cipősdobozban helyezi el őket.
Szóval a kék paraszt jelzést követtük a kiránduláson, amint az - éles szeműeknek - a második képen látható.

Jó volt, na.

Zsuzsi, Peti

Horány

Sziasztok!

Gratula a Schneider családnak, átvészelték a sűrű első hét megpróbáltatásait - nem semmik - és egy hátbaveregetés is jár a sok képért és szorgalmas beszámolókért! Köszi!

Tudom, hogy a mi beszámolóink nem annyira közérdekűek, de azért elmondom, hogy a hétvégén rendbetettük a horányi vityillónkat, Gergő csodákat művelt a kerttel, lenyírta a "füvet" (maradjunk a gaznál), nincs szúnyog, van viszont sült hekk és palacsinta, jó társaság, pingpong és tollas, és két családnyi szűkös férőhely. Dehát sok jóember, mint tudjuk... Úgyhogy lehet jönni hozzánk bármikor, baromi közel van. A gyerkőknek meg buli az, hogy ez egy sziget, ahová hajóval (komppal) kell átjönni.

Samunak begyulladt a szeme, váladékozik mint állat (Hanna szerint "Takonyos a Samu szeme"), kamilla már nem használ, van valakinek valami jó népi gyógymódja? Ha nincs, holnap leviszem a dokihoz, kérek cseppet.

Holnap nincs Virágzene! (Bocs Jutka, ha fájdítom a szíved ezzel, remélem, nem.)

Puszi nektek,
Flóra

PS: Zsófi, kérünk bécsi útibeszámolót!

A=0,5

Boldog feledik szülinapot Alice-nak! Tudom, hogy nem ma van, de hát nem is holnap... Hajrá hozzátáplálás;)

Örülök, hogy rendben megérkeztetek, és túléltétek az első napokat is! Na meg annak is, hogy irogattok ide!!!
Remélem, hogy jó volt a mai lakás, amit megnéztetek, de ha nem, akkor tényleg meg kell Maszatot tanítani lépcsőzni!

Éljen május elseje!

Utó-búcsú-vacsi

Ma délután tervbe volt véve egy utolsó parkozás Jutkáékkal. Meg is történt, most nem tett keresztbe az idő. Volt motorozás, rollerezés, hintázás, homokozás, alma-banán-perec-kiflievés is. Negyed nyolc körül elindultunk Zsuzsiékkal haza, Csabáék és Lorettáék még maradtak. Zsuzsiék elkísértek minket, mert mi lettünk Panni pelenkabeszállítói.:-) Aztán Panni fel szeretett volna jönni, így hát felhívtuk őket vacsizni. Alighogy felértünk, jött Jutka a beígért hálózsákért, merthogy már takarójuk sincs... És akkor felhívtuk őket is:) Így jó kis társaság kerekedett a vacsihoz. Minden volt itthon kivéve egy kis kenyeret, na meg sört:)

Gyors terítés, addig a társaság nagy része gyereket szórakoztatott, illetve szórakoztatták ők egymást is.
A vacsi jól sikerült, közben még befutottak és elfutottak néhányan, és megállás nélkül csörgött Jutka mobilja... Aki a végén a kikapcsolással fenyegetőzött, de csak nem tette meg...

És akkor néhány kép:
Holnap délelőtt még úgyis találkozunk!:)

Benedek becsomagolta a bőröndjét, útleveleket ellenőriztük, reggel kilenckor átmegyünk hozzátok és indulhatunk. Mert akkor minket is visztek, ugye? ... vagy nem?

Egy nagy-nagy KÖSZI

Sziasztok mamákok és papákok, és persze Samu barátai!

Köszi mindenkinek,
- hogy eljöttetek
- a fantasztikus ajándékokat (a motort és a Vakondos könyvet már be is vetették, a többi majd holnap kerül sorra...)
- a jó hangulatot - a park sajnos nagyon hűvösre sikerült minden értelemben, de utána! Jól kitombolták magunkat a kiskorúak. Azt hiszem, ma senkinek sem volt gond az altatással.
- és mindenkinek, aki elviselte a nyúzásokat és benne volt a könyvcsinálásban! Szerintem megérte!
- special thanks to Zsófi, aki partner volt a virrasztásban! teszel majd fel képet?
Na, ez már tényleg olyan lett, mint egy Oscar-díj átadásos beszéd, gyorsan abbahagyom.
Ezt a játszóházat megjegyezzük magunknak.
mindenkit puszilunk:

Flóra, Samu és a többiek

PS: Miért nem mondtátok, hogy milyen ízetlen lett a rizstorta? Brrrr... :-)

Búcsú-szülinap

Ma délután-este tömeges kivonulást szerveztünk a címbeli Szent István Parkba. Az időjárás sajnos nem úgy gondolta, ahogy mi, így egy idő után feladtuk a harcot és átvonultunk, szintén tömegesen, a közeli játszóházba, ahol rövid idő alatt átvettük az egyeduralmat.

Egy ideig hagytuk a gyerekeket tombolni, majd összegyültünk a leghátsó részen, és Flóra átadta Jutkáéknak a búcsúkönyvet, amit először Maszat és Benedek,
később csak Benedek segített kibontani:Jutka közelről,Csaba távolabbról nézegette a könyvet:Aztán Samu is megkapta az ajándékait, a "szokásos" 1 éveseknek járó kismotor láthatóan tetszett neki:De azért jobban érdekelte a lépcső, mint ahogy a többieket is a hatalmas ugrálóvár, labirintus, csúszda. Na meg a fincsi torta és pogácsák!
Szép lassan az apukák is befutottak, akik aztán a kölykökre fogva a dolgot, szintén jót ugráltak...

Jó volt, azt hiszem ma este se gyereket, se felnőttet nem kell majd altatni. Az időjárás meg úgyse tud kibabrálni velünk,ha mi jól akarjuk érezni magunkat, akkor...

Végül két kép az utazókról: